A boldogsághoz vezető utak keresgélése során nem érdemes az öröklött tulajdonságaink megváltoztatásában keresni a megoldást, vagy azokra a külső körülményeinkre fókuszálni, amelyekre csekély a ráhatásunk, hanem sokkal inkább a mindennapi tevékenységeinkben, viselkedésünkben, gondolkodásunkban találhatjuk a kulcsot a saját boldogságunkhoz.
Azért írok az önbecsülésről, mert kulcsfontosságú a mentális egészség és jólét szempontjából. A magas önbecsülés segít a megküzdési készségek fejlesztésében, a nehézségek kezelésében és képessé tesz arra, hogy más perspektívába helyezd az élet negatívumait.
Napjainkban nagyon széleskörű kutatások zajlanak, és színes magyarázatok születnek tudományos és spirituális megközelítésekben az álmokról. Egy közös dolog felfedezhető a sokszínűségben, miszerint „az álom egy olyan világ, ahova a léleknek van bejárása, a testnek nincs”.
Gyakran megkérdezik a barátaim, hogy miért járok sok-sok éve, már több, mint tíz éve önismeretbe. Először, amikor meghallottam a kérdést nehezen jött a válasz, mert bennem ez fel sem merül már. Az egyéni önismereti útamon való elindulást két dolog inspirálta.
Gondolatok arról, hogy az önismeretben való fejlődéssel változik-e a szeretet vagy annak megélése.