Pillanatnyilag, még gondolkodsz azon, hogy az önismereted mélyíteni szeretnéd, egy dolgot tudnod kell a KÖTŐDÉS egy olyan kifejezés, amivel biztosan találkozni fogsz.
Miért olyan biztos ez? A kötődésed milyensége határozza meg, hogy később milyenek lesznek a személyiséged jellemzői, társas kapcsolataid. A kötődési mintázatod alapján fejlődik tovább, hogy felnőtt korban milyen lesz az én-képed, az önértékelésed, milyen kapcsolati mintázatokat tudsz kialakítani, párkapcsolatban és baráti kapcsolatokban egyaránt. Befolyásolja a kötődésed, hogy mennyire leszel képes az empátiára, együttműködésre, mennyire leszel független és önálló, mennyire tudod elviselni a feszültséget és, hogy mit kezdesz az agresszióddal. Amire talán nem is gondolnánk, hogy a kötődési mintázat nagyon erősen kihat az intellektuális képességekre, a kitartásra, a figyelemre, a kíváncsiságra és az alkalmazkodásra.
A kötődés már a születés előtt elindul. A kötődés alapja ösztönös, de ennél sokkal bonyolultabb ez a tartós érzelmi kötelék, amely a csecsemő és a szülője között létrejön, és amely szerencsés esetben a kicsinek a biztos háttér a támogatás érzetét nyújtja egy életre.
Ha ez a korai kötődés sérül, annak később komoly következményei lehetnek. A kötődéselmélet szerint a biztonság élményének korai megtapasztalása, vagy meg nem tapasztalása mentén kiépül a gyermekben egy modell, mely a későbbi kapcsolatainak is alapjául szolgál.
Mary Ainsworth amerikai-kanadai pszichológus 1967-ben kidolgozta az “idegen helyzet teszt” vizsgálati módszert, amely a későbbi a kötődési mintázatok kutatásainak alapját is képezték. A kísérlet a következő kategóriákat tárta fel:
1. Biztonságosan kötődő
2. Bizonytalan kötődés
2.1 Szorongó elkerülő kötődés
2.2 Szorongó ellenálló kötődés (ambivalens)
3. Dezorganizált kötődés (ezt a csoportot későbbi kutatások hozták a felszínre)
A tesztről sok érdekességet lehet találni az internet segítségével. A továbbiakban összefoglalom, hogy milyen ismérvei vannak az adott kötődési mintával rendelkező felnőttnek.
A biztonságosan kötődő felnőttek kellő önbizalommal rendelkeznek, jó a kapcsolatteremtő képességük, és alapvetően kiegyensúlyozottak. Viselkedésük mentes a szélsőséges érzelmektől és alapvetően bíznak az emberekben. Képesek az intimitásra. Figyelmes, ragaszkodó szülővé válnak.
Ezzel szemben a bizonytalanul kötődő felnőttek csoportjáról általában elmondható, hogy nem érzik magukat szerethetőnek, hajlamosak alárendelődni. Hirtelen esnek szerelembe, esetleg elég gyakran, és teljes gőzzel vetik bele magukat bármilyen kapcsolatba, és nagyon tudnak idealizálni. Általában az az érzet velük kapcsolatban, hogy több életterületen is rossz az időzítés. Szülővé válva a szeretetével megfojtja a gyerekét.
A bizonytalanul kötődők nagyobb halmazán belül a szorongó elkerülő felnőttek alapvetően képtelenek felelősséget felvállalni, nem a jelenben élnek. Alapvetően nem bíznak az emberekben, előfordul, hogy lenézik a többi embert, igazából jól el vannak egyedül. Nem fogékonyak mások érzelmeire. Nagyon gyakran önzővé, karrieristává válhatnak. Az intimitás kialakításával biztos, hogy gondjuk lesz. Merev szülővé válnak, akik kicsinyes szabályokat is betartatnak, és figyelmet várnak el.
Szorongó ellenálló – ambivalens felnőttek a bizonytalanul kötődők másik nagy csoportja. Nagyon bizonytalan felnőtt válik belőlük. Borzasztóan szeretnének kötődni, de nagyon félnek a másiktól. Heves dühreakcióik lesznek, ha a másik fél az ő igényeiket nem elégítik ki. Ugyanakkor az igényeiket mégsem tudják kifejezni, de elvárják, hogy kitalálják és azonnal kielégítsék őket. Szorongó emberek lesznek, akik nem magabiztosak és a sikeresség érzését sem képesek megélni. Gyakran nagyon sértődékenyek, szinte félnek a másik embertől. Szülővé válva következetlenek lesznek. és nem lesznek mindig megközelíthetőek érzelmileg, néha kifejezetten elutasítók lehetnek a gyermekükkel szemben.
A dezorganizált kötődés nagyon komoly érzelmi elhanyagolás következménye. Ebben az esetben nagyon traumatikus az anya-gyerek kapcsolata, ráadásul az anyák nagyon sérültek, korai sérüléseik vannak. A traumák halmozódása történik. Ezzel a kötődési mintával bíró felnőttek nem tudnak kötődni, nem tudnak kapcsolódni, gyakori a komoly patológiás tünetképződés.
A kötődésre való képesség sérülése korrigálható. Minél fiatalabb életkorban történt a kötődési sérülést kiváltó esemény, annál nehezebb, és annál hosszabb ideig tart a feldolgozás. Az érzelmi életünkre, a társas kapcsolatainkra gyakorolt hatása miatt azonban mindenképp érdemes erre időt, energiát fordítani, és a személyiségfejlődést eredményező önismereti munkát elkezdeni.