Nehezen megfogható, hogy mit is jelent a boldogság. Miért annyira nehéz megfogalmazni? Azért, mert egy dolog közös a sok-sok boldogság definícióban, az, hogy a megélése egyéni. Szubjektív érzelmi élményről van szó, amit nagyon gyakran összekeverünk az elégedettséggel, a kielégültséggel.
Desmond Morris egy egész könyvet szentel a boldogság fogalmának, annak nagyon részletes elemzésével. Figyelmemet a múlt, jelen, jövő relációjában szétváló boldogsághoz szorosan kapcsolódó érzetek megkülönböztetése ragadta meg. A múltra vonatkozóan az elégedettség, a derű, a büszkeség. A jelenben az élvezetek és a kiteljesedés. A jövőre vonatkozóan pedig a bizalom, hit, magabiztosság, optimizmus, önbizalom, remény érzete. Ebből kitűnik, hogy a boldogság nem csupán pillanatnyi élvezetek hajszolása – persze az is a jelen relációjában – hanem az értelmes, kiteljesedő élet akarása is. A boldogság tehát sok forrásból fakad, a múltunkból éppúgy, mint a jelenünkből és a jövőre vonatkozó várakozásainkból.
Sonja Lyubomirsky, Kennon M. Sheldon és David Schkade kutatók 2005-2008ban kutatásokkal bizonyítva arra jöttek rá, hogy a boldogság ötven százaléka az örökletességnek, a géneknek tulajdonítható, tíz százalékért a környezeti feltételek, hatások felelnek és a maradék negyven százalékért mi magunk felelünk. Látva ezeket az arányokat sokan gondolhatják úgy, hogy akkor nem lehetünk boldogabbak, mint amit örököltünk a felmenőinktől. Képzeljünk el valakit, aki hajlamosabb a hízásra (ez a hajlam is örökletes), de odafigyeléssel nem szükségszerű az életen át tartó túlsúly. Ugyanígy tekintsünk a boldogság örökletes részére is. Igaz, hogy a képzeletbeli boldogságunkból elég nagy szeletet elvesz a genetika, de a viselkedésünket nem határozza meg. A tetteink, a szándékos cselekedeteink által hatalmasat lendíthetünk a boldogságunkon.
Ez a kutatás arra is rávilágította a figyelmünket, ami talán sok embernek meglepetés, hogy az életkörülményeink (például a jövedelmünk vagy a családi állapotunk) csupán 10%-ban befolyásolja a lelki jóllétünket.
Maradt a negyven százalék a viselkedésünk, hozzáállásunk. A boldogsághoz vezető utak keresgélése során nem érdemes az öröklött tulajdonságaink megváltoztatásában keresni a megoldást, vagy azokra a külső körülményeinkre fókuszálni, amelyekre csekély a ráhatásunk, hanem sokkal inkább a mindennapi tevékenységeinkben, viselkedésünkben, gondolkodásunkban találhatjuk a kulcsot a saját boldogságunkhoz.
A fent említett kutatás arra is kiterjedt, hogy vajon melyek azok a gondolkodási és viselkedési minták, amelyek a legboldogabb embereknél megjelennek.
Íme a kutatás eredménye:
- „Sok időt szánnak a családjukra és a barátaikra; ápolják és élvezik ezeket a kapcsolatokat.
- Nem kényelmetlen számukra kifejezni hálájukat mindazért, amijük van.
- Sokszor ők sietnek elsőként munkatársaik vagy idegenek segítségére.
- Optimistán tekintenek a jövőbe.
- Élvezik az élet gyönyöreit, és igyekeznek a jelenben élni.
- Heti, sőt napi rendszerességgel végeznek testmozgást.
- Mélyen elkötelezettek életre szóló céljaik és ambícióik mellett
- Tartás és erő, amelynek segítségével megbirkóznak a kihívásokkal”
A kutatásban Lyubomirsky kihangsúlyozza: „a legboldogabb embereknek is megvannak a maguk feszültségei, válságai, sőt tragédiái. Ilyen körülmények között kibillenthetők az egyensúlyukból, de a titkos fegyverük az a tartás és erő, amelynek segítségével megbirkóznak a kihívásokkal.”
Az én értelmezésemben, ha még sűríteni szeretném a következtetéseket, én két fő dolog köré látom csoportosulni a kutatás eredményeit. Az ÖNMGEVALÓSÍTÁS és a SZERETET képessége. A vágyaink, a szükségleteink, a képességeink ismerete és azok beteljesítésére való törekvés, vagyis az önmegvalósítás útja az egyik hatóerő. Ehhez képessé kell válnunk hozzáférni a külső és belső erőforrásainkhoz, használni a kreativitásunkat, ami könnyedséget ad és lehetőséget a nézőpontváltásra. És képesnek kell lenni szeretni. Elsősorban önmagadat kell szeretni és becsülni. Fejleszteni az empátiát az együttérzést, jóindulattal fordulni az emberek felé.
Nagyon sok ember pont, a boldogság érzet hiánya miatt keres fel egy fejlesztőt, vagy bármilyen segítő szakembert. Nem szeretném azt a látszatot sem kelteni, hogy fejlesztő segítségével Tiéd az örök boldogság. Már csak azért sem, mert a boldogság pillanatok sora, és nem valami folyamatos élmény. De abban a bizonyos titkos összetevőben – tartás és erő, amelynek segítségével megbirkózol a kihívásokkal – segítségedre lehet az személyiségfejlesztés.
Forrás:
https://matarka.hu/koz/ISSN_2062-204X/6_evf_1-2_sz_2015/ISSN_2062-204X_6_evf_1-2_sz_2015_189-200.pdf